A tervezők addig variáltak, amíg az új modell hybridesíthető változatába úgy tudták a padlólemez alá bevarázsolni az aksikat, hogy azok alig befolyásolták az autó belső térkihasználását. A már ismert metodika alapján, az 1.3 literes 88 lóerős motor mellé „csavaroztak be” egy 14 lóerős elektromotort, ami azután egy nagyon korrekten működő CVT váltón keresztül továbbítja a kerekek irányába az erőfolyamot. A Jazz környezetbarát verziója 12.6 másodperc alatt gyorsul fel a százas tempóra, közel 180-al tud vágtázni, és mindehhez 4.5 literes fogyasztást ígérnek a gyáriak.

A szépészeti beavatkozáson átesett Jazz formavilága nagyjából megmaradt, de javítottak a légellenálláson, így kicsit dinamikusabb és korszerűbb látvány vár ránk, illetve a nem látható átalakítások közé sorolható az áthangolt futómű karakterisztika is. A hybrid változatokat egy leheletnyit még átkozmetikázták, így más lett a hátsó ütköző, illetve a hátsó traktust ékesítő lámpák, áttetsző búrája mutat még némi eltérést, a hagyományos erőforrással szerelt változatokhoz képest.

A belső tér nagyon sokat komolyodott, és a műszerfal is felzárkózott a Hondákra jellemző, különleges hangulatú, de funkcionális HighTech látványhoz. Kényelmes és elegáns ülések, jól variálható, tágas, de sportos beütésekkel is megspékelt belső tér, és akár 1320 literesre bővíthető, (alaphangon 300 literes) csomagtér jár az autóhoz. A normál változat csomagterének térfogata 399 liter.

A vegyes üzemű változat 104 g/km-es CO² kibocsátási értéke nem vágott minket hanyat, de ez van és kész. Azt azonban meg kell említeni, hogy sok hagyományos erőforrással szerelt, kiskategóriás modell, ennél alacsonyabb értékeket produkál. Ennek a vetületében sokszor felmerül a kérdés, hogy jó irányba fejleszt-e a Honda.

A hagyományos változatot preferáló vásárlók, egy 90 lóerős 1.2-es és egy 1.4 literes, kereken 100 lovas erőforrás közül választhatnak.

-bögi-