Túl az ötvenen - Jaguar E-Type
2011.03.18. 18:47

Egy igazi legenda volt a maga idejében, de a gyűjtők ma is előszeretettel vadásznak a jó állapotban lévő példányokra. 1960-ban mutatták be a Genfi Automobil Szalonon, ahol el is varázsolta a nagyérdeműt. A Malcolm Sayer által tervezett karosszéria iszonyatosan hosszú motorházteteje alatt egy hathengeres, 265 lóerős, 3.8 literes motor bújt meg.
A villámgyors Jaguár vonzotta a sztárokat, és a vagyonos felső tízezer tagjait. Az akkoriban, 25.000 Német Márkáért vesztegetett autó első vásárlói között a filmes sex-szimbólum, Brigitte Bardot neve is megtalálható, de neves focisták, és olajsejkek is rácsaptak az eredetileg csak ezer darabosra tervezett szériára.

A Jaguárt is meglepte az a hihetetlen méretű érdeklődés, ami az autót övezte. Az E-Type végsebessége 240 kilométer/óra volt, és állórajttal a 60 mérföldes (96 km/óra) sebességet 7.1 másodperc alatt érte el. Coupe és roadster változat is készült belőle. Az E-Type story ellenben nem ért véget az 1000 darab eladása után, mivel még közel 14 évig gyártották, és összesen 72.500 darabot adtak el belőle világszerte.

1964-ben kapott egy új, 4.2 literes motort, de az export változatokban megjelent a klíma is. Közben amerikai megrendelésre készült egy 23 centivel hosszabb tengelytávval legyártott igazi 2+2-es autó is, ami 3.8 centivel magasabb, és 5 centivel hosszabb volt az alapváltozatnál. A négysebességes kézi váltót ebben a modellben, egy háromgangos automata váltotta le. 1971-ben jött a 276 lóerős, tizenkét-hengeres V-motor. Ehhez a motorhoz már négy kipufogóvég tartozott, de csak Európában, mert az amerikai vásárlóknak meg kellett elégedniük kettővel. De a 0-ról 100-ra való 6.4 másodperces gyorsulást ők is megkapták. Ekkor már egyértelmű volt, hogy az eladott autók 70 százaléka az USA-ban köt ki, így a Jaguárnál igyekeztek ehhez igazítani mindent.

1996-ban, egy darab beköltözött a New Yorki Modern Művészetek Múzeumába is, ezzel tervezőjének örök emléket állítva. Az egész autó formavilága erősen különbözött a korszak autóitól. Sayer, visszanyúlt a 20-as, 30-as évek csupa motorház sportkocsijaihoz, és megalkotta az ősök modernizált változatát, amivel lenyűgözte a világot, és rengeteg, dúsgazdag vásárlót hozott a Jaguárnak. Az áramvonalas autó légellenállási tényezője is a kor egyik legjobbja lett.

Az autó egyben előre nyíló motorházteteje, betekintést engedett minden fontos műszaki elemre. A rend kedvéért, a csomagtér minimalizált ajtaja nem felfelé, hanem oldalra nyílt, és a kipufogó vége felfelé hajolva kandikált ki az autó alól. Szóval semmi szokványos nem volt az E Type-n. 1968-ban átesett egy ráncfelvarráson. Nagyobb lett a hűtőmaszk, változott a fényszóró, és az első és hátsó villogók, illetve hátsó lámpák formája is. A kipufogók egymás mellé kerültek, a rendszám tartója pedig lecsúszott az alsó fertályba.

Az E-Type modern utódai természetesen most is ott vannak a patinás angol márka palettáján, de azóta elkészült az E-Type újkori változata is, és csak arra vár, hogy felidézhesse a Jaguár legszebb korszakát….. Azóta csak a gyár tulajdonosa változott meg. Úgy hívják, hogy Tata, és Indiából jött.
-bögi-
|