Napjainkban:

    ...egy kicsit csóró kinézetű kulccsal a kezemben indultam megkeresni a Budafoki út egyik mellékutcájában ácsorgó tesztautót, és még a fülemben csengett a direktíva, miszerint ne nyomkodd a kulcsot, mert úgyse nyitja ki az ajtót. Ugyanis nincs benne távirányító. Így azután a rendszámot fürkészve rátaláltam a metálszürke színű, harcos kinézetű kicsikére. Kulcs bedug, elfordít. A központi zár kinyitotta az összes ajtót, tehát jó helyen járok – állapítottam meg hihetetlen éleslátással.

Na ja! A hozzám hasonló felpuffasztott autós betűturkászok már elszoktak az ilyen pórias megoldásoktól. De ennek legalább nem lopják el nyitás közben a kódját.  A sok agyonműszerezett autólopkodós börtöntöltelék itt most arcra hullott volna … hi-hi…!

Némi vizuális élménygyűjtés és ajtónyitogatás után beültem a meglepően kényelmes ülésbe. Szépen megrajzolt stílusos műszerfal, praktikus belső kialakítás, jó műszerezettség, …és minden kézre esik. Jó kis autó lesz ez – gondoltam. Azután jött az ajtó.... Az ajtót becsukva, ugyanis egy rusnya, egybe öntött, lélekölő kinézetű műanyagdarab közeledett felém! Ez jelentette a kárpitot. A formával, a gombok elhelyezésével, a könyöktámasz helyzetével semmi baj nincs, de legalább valami szöszt vagy betétet tehettek volna rá, mert ez a valóban lenyűgözően stílusos és részleteiben is ragyogóan megrajzolt külső és belső után, egy igazi vizuális csődnek számított. Amióta feltalálták a plüss nyuszit, és a műanyag nyúlszőr kalapot, nem hinném, hogy egy fél zsebkendőnyi méretű (extraprofittal együtt maximum 200 forint értékű) műszösz feltapasztása, vagy legalább valami minta beleöntése végveszélybe döntötte volna a gyárat. De éljen a takarékosság! Kárpit kérdés lezárva!

Az egyébként női autók közé beskatulyázott Picanto új változatában abszolút nem éreztem kényelmetlenül magam. A szín, a kimondottan „izmos” megjelenéssel kombinálva, igazi unisex autóvá teszi a legkisebbik Kia-t. A jellegzetes márkajegyeket magán viselő markáns orr rész igazán harcias látványt nyújt. A szépen megrajzolt merész domborításokkal megvadított oldalnézet, és a trendi lámpákkal feldobott karakteres hátsó rész is ezt a sportos filozófiát erősítik. Tesztautónk erőforrása a „Kappa” néven futó motorcsalád alapváltozata volt. A három hengerből előcsalogatott 68 lóerő nem csavarta fel az aszfaltot akkor sem, ha padlót nyomtunk, de nem is ez a feladata. Komoly erőtartalékokra előzéseknél nem érdemes számolni, de ha kiismerjük a 998 köbcentis motort, egész lendületesen tudunk majd vele autózni. Némi odafigyeléssel városban 5 liter körüli fogyasztásra számíthatunk, míg országúton, vagy autópályán a 4.5 - 4.8 liter benzinnel is beéri. A háromhengeres motorok jellegzetes hangja itt is hallható, de nem zavaró, még hosszú úton sem.

Az ötsebességes manuális váltó áttételeit egész jól hozzáidomították a mérsékelt teljesítményhez, és ha sportosra próbáljuk venni a figurát, gyorsan és precízen kapcsolgathatunk (ettől persze nem leszünk sportosak, de legalább úgy tűnik, mint ha...). A fékek még nagy tempóról is meggyőzően lassítják az autót, pedig csak az erősebbik változathoz jár hátra is a tárcsafék. Jelen esetben az egész rendszer példaszerűen jól dolgozik, és bátran operálhatunk rövid féktávokkal... (ha már sportolunk!). A csatolt lengőkaros hátsó futóművet, az elődhöz képest feszesebbre hangolták, de változott az első felfüggesztés karakterisztikája is. Ennek köszönhetően, a Picanto gördülési kényelme lényegesen túllép a kisautókon. Nem bólogat, nem pattog, nincsenek a rövid tengelytávból adódó kényelmetlen karosszériamozgások. A rendkívül jól sikerült futómű a sportos ambíciónknak is kedvez, de a gördülési kényelmét is ki kell hangsúlyozni ...és abszolút nem lesz semmilyen kisautós érzetünk.

A Picanto-ban nem csak az első utasok utazhatnak kényelmesen. Hátul sem lesz gondunk a lábainkkal, és hacsak nem nőttünk 1.90 –re, a fejünket sem kell majd a hónunk alatt tárolni.  Az autó csomagtere a maga 200 literével nem túl nagy, de ne feledjük, hogy ezen az alapterületen már nem lehetett tovább varázsolni, és az elődhöz képest még így is egy marmonkannányi hellyel több jut a csomagjainknak. Persze, ha az utasokat kirakjuk és lehajtjuk a hátsó ülések támláit, közel nyolcszáz literesre nő a hasznos tér. Ráadásul, egy sík felületet kapunk, amit ebből adódóan nagyon jól ki lehet használni.

Tesztautónk, mint ahogy a cikk első részéből kiderült, alap változat volt. Ennek ellenére ebben a modellben is van vészfék-asszisztens, szervokormány,  ABS, teljes légzsák szett (függönylégzsák is), ami persze egy kemény struktúra nélkül biztos nem hozta volna a négycsillagos töréstesztet. Mint a képeken látható, az előd három csillagjához sikerült még egy pluszt hozzátenni.

Összegezve a Kia megújult Picanto-jával szerzett tapasztalatainkat, elmondhatjuk, hogy a kategória egyik legjobb modelljét próbálhattuk ki. Az utazás kényelméről a tágas utastér és a szenzációsan összehangolt futómű gondoskodott. A Picanto igazi városi autó, de megállja a helyét hosszú utazások alkalmával is. A legkisebb motor és az LX COOL, azaz a második felszereltségi szint ellenére, (leszámítva a lélekölő ajtókárpitot) kimondottan kellemes élményeket gyűjtöttünk be az autóval.  Aki az átlagosnál többre vágyik annak az EX felszereltséget ajánljuk. Azok számára akik a környezet védelmére is hangsúlyt fektetnek, fontos információ lehet, hogy a CO2 kibocsátás mértéke nem haladja meg a 95-105 grammot.

A hazai kínálatban találunk még egy 82 lóerős 1.0 literes „mono fuel” változatot, és egy 85 lóerős 1.2 literes motort is. A gyár már bemutatta a dízel Picanto-t, illetve nyugat-európában meg lehet vásárolni az 1.0 literes gáz-benzin üzemű  autót is, amely 86 lóerőt teljesít, és még gazdaságosabb illetve tisztább az üzemeltetése. Ehhez hozzáteszem, hogy a CNG-s változatot is érdemes lenne behozni, mert szeptembertől már Budapesten, a Kőbányai úti MOL kútnál is lehet tankolni földgázt.

Olcsóbb és tisztább az üzemeltetés. Egyébként Győrben, a gázművek területén is működik ilyen kút, de Szegeden és Debrecenben is lehet tankolni, bár ha jól tudom, valamelyik városban csak a buszok használhatják a töltőállomást.

-bögi-